A bodrogzúgi
túrán.
Az utolsó túránkon Bodrogzúgban tizennyolc kilométert eveztünk. Ez
azért már nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy legalább öt kilométert az
áramlással szemben mentünk, további ötöt pedig álló vizen. Az elsô pillanattól
kezdve gyönyörűen evezett Orsi, Márti, Peti, Barni és Erzsi, de Noémi, Gabi és
Máté is kitettek magukért. Pali és Ábel stílusán lehet még egy kicsit
csiszolni, Dávidnak és Csabának kicsit többet kell még gyakorolni. A Barniról
és Erzsikérôl készült kép még egy tankönyvbe is fölvehetô: Aki jobb oldalon
evez, kicsit jobbra hajol, a baloldali evezô kicsit balra dôl. A lapátok
majdnem függôlegesen merülnek a vízbe. A jobbra-balra-, illetve
elôre-hátra-hajlongást a két evezôs szinkronban hajtja végre, igy a csónak nem
ingadozik. Barni és Erzsi haladtak a legkevesebb munkával a leggyorsabban
elôre. Már a hullámokon is látszik, hogy milyen gyorsan mennek, mégsem csinál
örvényt a lapát. A lapát nyele nem
koccan a csónak oldlához, nézzétek meg a lapát árnyékát. Nem erôlködik Barni és
Erzsi: Olynan a mozgásuk, mint a
tánc. Így kell evezni! A háttérben egy halászladik.
A kenuszeminárium elsô napjának hôsei
Márti és Nóri voltak: Márti kapásból megtanult evezni, Nórika pedig egyedül
ülni a kenuban. Este Pali öreg pásztor-tarhonyát fôzött, ami Erzsi szerint „el lett
cseszve”, szerintem jó volt. A második nap hôsei: Máté és Csaba.
Összejövetelünk harmadik, azaz a kenutúra második napján volt a sárospataki
„kurlurális” és gyógyfürdôs programm – nagy megázással. Délután fôtt virslit,
majd bolognait fôzött Barni. Gabikának sajnos el kellet mennie ezen a napon.
Noémi és Csaba voltak a harmadik nap
legjobb evezôsei. A napot javarészt a homokszigeteken töltöttük. A
kenuiskolában az állva-evezés volt a programm. Volt aki kagylót gyüjtött,
homokvárat épített, és sokat úsztunk. Ez volt az elsô nap, amikor nem áztunk
meg. Este Pali bográcsgulyással
remekelt.
Vajon mit mesél a képen Nórika Orsinak?
Nóri: - Három nullra fogom
verni a Petit. Három nullra! (Rexben)
Orsi szégyenkezve: - Jajj, csak nem teszel ilyet, Nórika?
Nóri: - De igen, már
reszket a Peti.
Orsi: - Tudom, hogy
mennyire fél. Ne verd meg olyan nagyon, jó?
Nóri - De, ... három nullra verem! Már reszket a Peti!
Zoza: -
Nórikám, ne legyél olyan kegyetlen. Kiállok én ellened, aztán lesz aminek lenni
kell. Lebfeljebb engem gyôzöl le három nullra.
Nóri: - Nem, én a Petit
akarom megverni!
Ejnye bejnye Nórikája,
hogy nem mondja: „Bánja kánya,
... legyen hát a Zoza skalpja.”
Ô a Petiét akarja!