MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN
GAEC+GFP, Nyomonkövethetőségi és HACCP Rendszerek kidolgozása
FARAGÓ BARNABÁS
MINŐSÉGTANUSÍTÓ, FELÜLVIZSGÁLÓ
5000 SZOLNOK, KAÁN KÁROLY U. 28
Tel:06-56 / 429-026, 06-20 / 596-35-68
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK - MINŐSÉGPIRAMIS
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TQM
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
I S O 9001:2000 és 14001:1997 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EUREPGAP Szabványkövetelmény Rendszer (2003.IX.hó) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||
|
|
|
|
|
|
HACCP 90/2003.FVM |
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|
NYOMONKÖVETÉS 25/2004.FVM |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||
GAEC 156/2004.FVM |
GFP 156/2004.FVM |
GMP
|
GAP
|
GHP
|
Mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszerek:
· GAEC: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot biztosítása
· GFP: Helyes Gazdálkodási Gyakorlat
· NYOMONKÖVETÉS: Dokumentáltság-visszahívhatóság
· HACCP: -Élelmiszerhigiénia- Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok Rendszere
· EUREPGAP, I S O: Auditálásra való felkészítés
A 156/2004.(X.27.)FVM rendelete értelmében a mezőgazdasági támogatások igénybevételnek előfeltételeként szükséges a GAEC. és a GFP. Pályázati-és hitelkérelmek elbírálásakor előny a minőségbiztosítási rendszerek működtetése. A minőségbiztosítási rendszerek kialakításánál cél; hogy ez a Partnereinket a lehető legkisebb mértékben terhelje. A dokumentációs rendszer ne legyen bonyolult, és bürokratikus. A dokumentáció legyen alkalmas annak bizonyítására, hogy az előállított termék élelmiszer biztonsága megfelelő.
A működtető személyzet számára legyen világos és egyszerű, a naplózás naponta dolgozónként ne haladja meg az 1-2 percet!
Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” biztosításának előírásai, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételinek meghatározásáról szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 156/2004. FVM rendelete írja elő mindkét minőségbiztosítási rendszer alkalmazását. Mindkét minőségbiztosítási rendszer bizonyítja, hogy a gazdálkodó elkötelezett:
§ A fogyasztónak az élelmiszer minőségébe és biztonságába vetett bizalmának a fenntartásában
§ A környezetet terhelő káros hatások minimalizálásában, a környezet és a vadvilág védelmében
Az utóbbi évek élelmiszer alapanyagokkal kapcsolatos botrányai ráirányították a figyelmet, és egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az élelmiszerbiztonságra is.
Az igényesebb fogyasztók vásárlásaik során azt az élelmiszert részesítik előnyben, melynek előállítási körülménye ellenőrzött, biztonságos, és higiénikus. A higiéniai megfelelősség biztosítása a termelési vertikum egészére (a szántóföldtől az asztalig) kidolgozott HACCP rendszerek alkalmazásával történik. A hazai felvásárlók, és feldolgozó üzemek a fogyasztói igényeknek megfelelve egyre többen megkövetelik beszállítóiktól, a mezőgazdasági termelőktől a HACCP, vagy egyéb pl.: Nyomonkövethetőségi rendszerek alkalmazását.
Célunk: a mezőgazdasági vállalkozások számára kidolgozni, bevezetni, tanácsadással és oktatással segíteni a komplex minőségbiztosítási rendszer megvalósítását, mely a fentebb felsorolt valamennyi követelményrendszer előírásait magába foglalja.
A HACCP rendszer kidolgozása és működtetése során kötelező az ún. 7 alapelv betartása, melyet a vonatkozó rendeletek is megkövetelnek.
1. Veszélyek azonosítása: A mezőgazdasági munka folyamata során felléphető veszélyek azonosítására, és a veszély kockázatának értékelésére. (pl. vegyszer maradvány a termékben)
2. Kritikus szabályozási pontok (CCP) azonosítása: a gazdálkodás azon pontjai, melyek szabályozásával az azonosított veszélyek kiküszöbölhetőek, vagy elfogadható szintre csökkenthetőek.(pl. szakszerű növényvédelem, szakszerű állategészségügyi kezelések)
3. Kritikus határértékek megállapítása: minden azonosított kritikus pontnál szükséges kritikus határértéket megállapítani (pl. a vegyszerek, gyógyszerek használatánál mivel, mikor, mennyit?), melynek mértékét el kell érni, de nem lehet túllépni!
4. A CCP-k szabályozását felügyelő rendszer felállítása: A felügyelet körébe tartozik a megfigyelések és mérések sorozatának a megtervezése (pl. a kimérés, hígítás, adagolás, várakozási idők betartása)
5. Helyesbítő tevékenységek: Meg kell határozni azt a helyesbítő tevékenységet, melyet akkor kell alkalmazni, ha a felügyelet jelzi, hogy a kritikus pont nincs szabályozás alatt.(pl. megismételt kezelés rövidebb élelmezés egészségügyi várakozás idejű szerrel)
6. Teljes kördokumentációs rendszer kidolgozása:(nyilvántartások, feljegyzések, naplók)
7. HACCP rendszer igazolására szolgáló eljárások meghatározása: értékelési eljárás meghatározása, hogy a rendszer hatékonyan működik-e. (utóellenőrzés, felülvizsgálat)